Extra feláras zöld irodaház - Kinek éri meg?

Az ESG-alapú működési szempontrendszer az ingatlanpiacot is elérte, és akár annak átalakulását is magával hozhatja. Mivel az Európai Unióban az épületek felelősek az energiafogyasztás 40 és a szén-dioxid-kibocsátás 36 százalékáért, a zöld épületek kérdésköre megkerülhetetlen a zéró karbon célok eléréséhez. De vajon milyen szerepe lehet a bérlőknek ebben? A bérlők igényeiről és elvárásairól a DLA Piper Hungary Zöld Ingatlanok podcast sorozat második epizódjában Tóth Mariannal, a Property Market bérbeadási igazgatójával beszélgetett Kui Szilárd, local partner, a DLA Piper Hungary ingatlanjogi csoportjának vezetője és Borbély Gábor, partner, a DLA Piper Hungary finanszírozási praxis vezetője.

Mennyit ér egy zöld irodaház?

Az ESG kérdésköre ma már minden felelős üzleti döntés meghozatala során szóba kerül, nincs ez másképp a kereskedelmi ingatlanpiacon sem. Egyre többen keresnek zöld ingatlan bérleményeket, egyre fontosabb a fenntarthatóság és a jólét megteremtése a munkakörnyezetben. Az már egy nehezebben megválaszolható kérdés, hogy mik is pontosan a bérlői igények, vagy hogy mennyivel hajlandóak többet fizetni a bérlők a zöldebb irodaházakért.

„Különbséget kell tennünk aközött, hogy csak az ingatlan vagy maga a bérlemény is zöld. Az ingatlanért a bérbeadó felel, de a bérleményeket a bérlő alakíttatja ki és működteti. Az épület fenntarthatósága akkor tud kiteljesedni, ha bérlői környezettudatosan élik a mindennapokat az irodákban. Mivel egy irodaház közműfogyasztásának hozzávetőlegesen 70 százalékát a bérlői fogyasztások teszik ki, azt mondhatjuk, hogy a bérlő az ingatlanpiac zöldülési folyamatának egyik mozgatórugója” – emelte ki Tóth Mariann, a Property Market bérbeadási igazgatója.

Nincs zöld ingatlan fenntartható működés nélkül

„A nagy kereskedelmi ingatlanoknak legtöbbször több bérlőjük is van, akik azonban gyakran eltérő igényekkel rendelkeznek.

A nemzetközi nagyvállalatok számára központilag is elvárás az ESG szempontrendszerének való megfelelés, ugyanakkor nem mindegyikük hajlandó extra árat, felárat fizetni egy olyan bérleményért, ami működésében, támogatja a megfelelést; míg általában az átlagosan 600-700 m⊃2; területtel rendelkező kisebb bérlők számára jelenleg a bérlés és üzemeltetés költségének alacsonyan tartása a fő szempont.

Ahogy a zöld ingatlanok egyre jobban teret nyernek a piacon, az eltérő bérlői igények közötti különbségek várhatóan még látványosabbak lesznek. Ez a fajta környezettudatos szemléletváltás előidézhet egyfajta piaci átrendeződést is a jövőben” – állapította meg Tóth Mariann.

„A szellemi munkakörben dolgozó pályakezdők nagy része az irodában éli mindennapjait. Nekem ezért az a várakozásom, hogy a fiatal munkavállalóknak, a következő generációknak egyre fontosabb lesz, hogy zöld munkakörnyezetben dolgozzanak" – tette hozzá Kui Szilárd, local partner, a DLA Piper Hungary ingatlanjogi csoportjának vezetője.

„Az új ingatlanfejlesztéseknél már nem elég a hangzatos épületminősítés, a finanszírozói oldal magát a zöld, fenntartható működést, azaz az „in-use-performance”-t is vizsgálja. Ezt az elvárást azonban a fejlesztő önmagában nem képes teljesíteni, szoros bérbeadói és bérlői együttműködésre van hozzá szükség” – emelte ki Borbély Gábor, partner, a DLA Piper Hungary finanszírozási praxisának vezetője.

Irodákra szükség van és szükség lesz

A járvány kezdeti szakaszában, mintegy másfél évvel ezelőtt, olyan szcenáriókat is valószínűsítettek, hogy a home office üzemmód következtében több százezer négyzetméter irodaterület kerül majd visszaadásra Magyarországon. Jelenleg azonban az látható, hogy néhány nagy nemzetközi cég csökkentette csak a területét, mások inkább a meglévő bérlemények használatát alakították át. Ma már nem csak a munkavégzésre, hanem kapcsolatépítésre, projekt megbeszélésekre alkalmas terekre van szükség, azaz az iroda „networking hub”-ként is kell, hogy funkcionáljon.

Az ingatlanpiac zöldülése elindult és a folyamat visszafordíthatatlan

Már az elmúlt néhány hónap változásai alapján is látható, hogy az ESG szempontrendszere már most is kiemelt szerepet játszik a vállalati értékteremtésben és a hosszú távú profitábilis működésben. Az azonban még vállalati kultúra és egyéni felelősségvállalás kérdése is, hogy mekkora prioritást élvez az ingatlanpiaci döntések meghozatalakor és az épületek használata során. A következő néhány évben, amíg az ESG minősítés egységes keretrendszere kikristályosodik, várhatóan a keresleti oldalon megjelenő eltérő igények miatt több különböző típusú zöld és standard épületekre lesz szükség. Ez a trend kihívások elé állítja a kínálati oldalt, és akár át is rendezheti az ingatlanpiacot.

„A fenntarthatóság ma már nem megkerülhető szempont az üzleti működés során, de egységes keretrendszere még csak most alakul ki. Bár a célok mindenki számára egyértelműek – alacsonyabb szén-dioxid-kibocsátás elérése, energiahatékonyság növelése, a bérlők számára megfelelő munkakörnyezet biztosítása –, az ingatlanpiaci szereplők számára a működés során is használható standardok egyelőre még nem léteznek” – összegezte Kui Szilárd.