Új városnegyed épül: mutatjuk, hogy áll a BudaPart

Egyedülálló beruházás

Dr. Schrancz Mihály, a Property Market Kft. ügyvezető igazgatója Budapest legújabb városnegyedét mutatta be, amely ha elkészül, akkor egy igazi Smart várossá válik. Ausztriában, Németországban megvalósult Smart Cityvel már foglalkoztunk, úgy gondoljuk, hogy ez a projekt minőségében megfelel a Smart City előírásainak.

A terület egészéből 11 hektár vízfelület, 23 hektár fejlesztési terület, amelyből 17 hektár beépíthető, így 26 hektár zöldfelület marad. A BudaParton 13 irodaépület és egy hotel, 2500–3000 lakás, valamint 15 ezer négyzetméter kereskedelmi terület jöhet létre az épületek földszintjén.

A városnegyed beépítési koncepcióját, a BudaPart Masterplant az ingatlanfejlesztő Property Market a dán ADEPT építészirodával, Anders Lonka főépítész vezetésével készítette el. A projekt kivitelezője a Market Építő Zrt., ezen kívül pedig a változatos építészeti minőségre is kiemelt hangsúlyt fektettek, miszerint szinte az összes ház más és más tervezőirodához köthető.

A városnegyedben a már elkészült épületek tervezői a Vikár és Lukács Építész Stúdió (‘A’ és ‘C’ lakóház), a Spacefor és a Paradigma Ariadné (‘B’ lakóépület), a Közti (‘D’ lakóház), valamint a Stúdió’100 (BudaPart GATE iroda). A MOL Campus tervezésével a világhírű Foster építészirodát bízta meg a hazai olajiparvállalat a Finta Építész Stúdió együttműködésével.

A különböző stílusú házak között a tájépítészet teremti meg a harmóniát, és teszi a városnegyedet egységes szövetté. Az S73 Tájépítész Stúdió a BudaPart adottságaira való tekintettel kiemelt figyelmet fordított a zöldfelület tervezésére és az egyedi apró, mégis jelentős designelemek használatára, mint a BudaPart térkő vagy az egyedi csatornafedél.

Kifejezetten ügyeltek a terület természeti adottságaira, és arra is, hogy a lehető legfunkcionálisabb terek alakuljanak ki. A beruházás végére 560-ról megközelítőleg 1370-re emelkedik a fák száma, emellett pedig már az első, megvalósult ütemhez kapcsolódóan 1000 négyzetméter cserjét telepítettek, és mintegy 21.200 négyzetméteren történt gyepesítés.

A komplex szolgáltatási portfolió részeként bevásárlóutca, boltok, éttermek, bárok, óvoda, sportpályák, orvosi rendelő, fitnessközpont, további rekreációs lehetőségek, strand, valamint újabb játszóterek is várják majd a lakókat, dolgozókat és látogatókat.

A beruházás ötödik, BudaPart Otthonok ‘E’ épületében minden lakást smart home rendszerrel, gépesített konyhabútorral, redőnyökkel, energiatakarékos megoldásokkal, mennyezetfűtéssel és -hűtéssel, valamint mozgásérzékelővel felszerelve adnak át a tulajdonosoknak.

Az épület fűtése és klimatizálása a vasbetonba kerülő hűtő- és fűtőpanelekkel történik, ez igazi újdonság a BudaParton, ez lesz a városnegyedben az első ilyen technológiával épült lakóház.

NÁDORKERT VAGY BUDAPART?

Mindkettő ugyanaz a terület, történetében az elmúlt 200 évben több közös szál is van. Persze mondhatjuk, hogy az eredetileg 90 holdas terület mára 54 hektárra nőtte ki magát, de ebben benne van az öböl is.

Tehát végül is az eredeti Nádorkert helyszínéről beszélünk, ami az elmúlt 200 év alatt mindig legendásan híres fejlesztésekről volt nevezetes. A Kopaszi-gáttól északra volt például a területen egykor Európa legnagyobb vigalmi negyede, a „lágymányosi Konstantinápoly”, ahol még kis sziget is állt az öböl közepén. Ez a terület ma már nem része a kertnek, de itt állt a magyar ipar szemefénye, a méltán világhírű Hengermalom is. Parádés ipari épületek sora, benne a Kelenföldi erőmű vasbeton szerkezetes csarnokával. És persze híres agrárvállalkozások, a Nádorkert spárgaföldjei és az eredetileg a nádor gyógyítására szolgáló aloe-termesző, majd egyszerű zöldségtermesztő földek, a bolgárkertészetek. Mindig hatalmas zöldterület volt itt, azonban sosem volt lakó- és irodaövezet.

A terület közpark jellegének megőrzése a BudaPart beruházás egyik fő attrakciója. Szerencsés egybeesés, hogy a kezdeti időkben a Nádorkertben dolgozott 1840-től 1842-ig, majd földterületet bérelt ott Pecz Ármin (1820–1896) császári és királyi kertész, a század egyik leghíresebb magyar tájkertésze, aki elsőként létesített hazánkban hatalmas törzsfagyűjteményt, emellett a kereskedelmi kertészet és faiskolai termesztés egyik úttörője volt.

Most a stafétát átvette Mohácsi Sándor tájépítész, aki a lágymányosi zöldfelület megálmodója, aki a tucatnyi lágymányosi munkája mellett az Év tájépítészének választott tervező.

A számok elég meggyőzőek, hiszen a meglévő park részbeni megújítása mellett kb. 10 hektár új, minőségi parkfelület jön létre, ami kiegészül 900 méter öbölparttal. Szavazzuk meg a bizalmat, hogy ez a lehetőség a lakosokból is kihozza a használati élmény tiszteletét. A közösségépítést tovább segíti, hogy a területen több helyet is kijelöltek, amelyek a jövőben közösségi kertként fognak funkcionálni, az első a városnegyed központi parkjában várhatóan már jövő évtől elérhető lesz a lakók számára.

ÚJ ÉLETSTÍLUS MODERN KÖRNYEZETBEN

Ennek a rendkívül izgalmas területnek a jelenlegi ingatlanfejlesztése korábban kihasználatlan, barnamezős terület volt. Ezért most külön örömünkre szolgál, hogy a fejlesztők a modern város kihívásait, az elmúlt 20 év híres városfejlesztési nyomdokait követve álmodták meg. Jan Gehl és Peter Calthorpe Új Urbanizmus Chartája egyik fő vonalát figyelembe véve gondolkodtak. „Tömb, utca és épület – A jól megtervezett épületek és utcák hogyan építik fel a közösséget, csökkentik a bűnözés mértékét, növelik a gyalogosok biztonságát és kényelmét, valamint elősegítik az erős helyérzetet.”

A Masterplan elkészítéséhez a koppenhágai ADEPT építészirodát kérték fel, akik komoly referenciákkal bírnak a vízparti városrészek megálmodásában. A fejlesztő és a tervező gondolatisága követi az előbb említett Charta irányvonalait.

Hazai mezőnyből is merítve Finta Sándor és a fővárosi főépítész, Mártonfy Miklós szűrőin engedték át a terveket. Példaképpen: a viták még a sétáló utca szélességét is érintették, több szimuláció eredménye lett a 21 méteres lépték, ami a belvárosi Hold és Aulich utcához hasonló szélesség.

Nehéz megítélni még, hogy sikerült-e a szándék realizálása, egy élhető modern város életrehívása. Az épületsűrűség, a kereskedelmi területek és az irodamennyiség viszonya a lakótömbökhöz merész kombinációt kínál. A beruházás végére akár 7000 lakó és 23 000 dolgozó töltheti majd itt a napjai nagy részét. Az esték és a délutánok sajátos hangulatot fognak árasztani: a még dolgozó „irodisták” az ablakon kinézve a SUP-ozókat, kajakosokat, városlakókat és rohangáló gyerekeket fognak látni. Szóval érdekes lesz, de lehet, hogy ez a jövő életstílusa!

SMART CITY

Minden vonatkozásában a modern megoldások tárháza a terület. Az infrastruktúra, az épületek minősége, az építési technológiák és a felhasznált anyagok is a legújabb technológiákat tükrözik. A csoda avval kezdődik, hogy az egész tervezés BIM-ben készült, a közterületek azonban még nem.

Az irodaépületeknél már a tervezési fázisban a LEED és BREEAM minősítés szabályrendszerét veszik alapul, és épületenergetikai rendszerrel vannak ellátva. A lakóházak HVAC rendszerben felügyelik a hűtést/fűtést. Ez még nem BEMS, de egy nagyon komoly lépés a szabályozható és menetrendezhető energiaellátás világa felé.

Hogy ne görbüljön le a szánk, azért megjegyeznénk, hogy a szomszédos Bécsben lévő Seestadt, ami minden évben elnyeri a Smart City Világszövetség nagydíját, sem szabályozza és méri minden épületét. Azonban futtatja a világ legnagyobb kísérletét, az ASCR-t, ami a teljes város energetikai szabályozhatóságát és menetrendesítését tűzte ki célul. A projekt mögé ott a Siemens állt, aki óriási összegeket fordított e kísérleti projektre. Ehhez viszonyítva a BudaPart szerény lépéseket tudott tenni, de a gondolatisága ezt az irányt követi, és ez egyedülálló hazánkban.

Hogy mindenki értse, két példát említünk. Elsőként, hogy a városrész bár nincs közműalagútba vezetve, de a minta-keresztszelvényen nagyon sokat dolgoztak, amivel minimalizálni tudták többek között az útfelbontásokat is. A másik példa az, hogy a teljes épületszabályozhatóságot azért nem csinálták meg, mert egyik közműszolgáltató sem tudott egyedi ajánlatot tenni a városnegyed léptékű beruházás önálló mérlegkörére. Szóval látszik, hogy a szabályozói környezet nehezen követi a század kihívásait. Tehát nem a beruházó restségéről van szó! A fogyasztó oldali beavatkozás (DSM) lehetőségének viszont egyértelmű a fontossága, hiszen használatával az energiaköltségek drasztikusan csökkennének, miközben mindkét félnek, a szolgáltatónak is, jelentős megtakarítást jelent.

Az épületek – csakúgy, mint a szomszédos Seestadtban – más-más technológiával vannak építve és más-más szigeteléssel, hőleadókkal vannak szerelve. A házak egyedi hőenergia-központtal bírnak, így a későbbiekben csatlakozhatnak a megvalósuló budapesti hőgyűrűre. Mondani sem kell, hogy minden ház a passzív kategóriába esik. A távleolvasások természetesek, de a mérők beavatkozási képessége nincs jelölve. A házak tanúsításai szerint a csapadékvizet külön gyűjtik, de nem tárolják el, így nincs szürkevizes hálózat a lakásokban, de a közösségi terekben sem.

Csak bízni lehet benne, hogy az épületekbe betervezték a víztakarékos megoldásokat. A magas szintű energiahatékonysági kategóriákat nem elég feltüntetni a kiemelt helyeken, mert az emberek környezettudatosságát nem segítik, mert nem ismerik, mi mit jelent (LEED, BREEAM). A tájékoztatókban nem jelennek meg az ökológiai lábnyom szintet mutató adatok – pedig azok nyilvánvalóan jó értékeket hoznának –, mivel ezek feltüntetéséhez legalább három minősített irodaház szükséges.

Remélhetőleg pár éven belül a minősítések elérése után ezek az információk is egyszerűbben megismerhetők lesznek.

Végül is azt mondjuk, hogy a bécsi, világelső Smart Cityhez is mérhető attrakció születik a hajdani Nádorkert helyén. Egy szép múltú barnamezős terület válhat új, kiváló élettérré. Gratulálunk és drukkolunk mind a fejlesztőknek, mind a városrésznek a sikeres megvalósulásért!