Várhatóan erős élénkítő hatása lesz a kedvezményes áfakulcs visszavezetésének az új otthonokra. A vásárlók így kedvezőbb vételárra és nagyobb választékra számíthatnak – véli Kiss Ákos. A BudaPart városrészt is fejlesztő Property Market értékesítési igazgatója szerint most érdemes lenne a rozsdaövezeti otthonokat is támogatni, így például nagyobb léptékű bérlakás építések is indulhatnának, méghozzá piaci alapon.
– Mit gondol az elmúlt hetekben, hónapokban bejelentett családvédelmi intézkedésekről, különösen az 5%-os új lakás áfáról és annak vásárlók által történő visszaigényelhetőségéről?
– A jelenlegi helyzetben a kormányzati intézkedések elengedhetetlenek a gazdasági fellendüléséhez, így ezeknek várhatóan erős piacélénkítő hatása lesz. A kedvezményes áfakulcs visszavezetésének egyik fontos hozadéka, hogy ezzel a vásárlók kedvezőbb vételárra és nagyobb választékra számíthatnak, így nagyobb alapterületű ingatlan mellett is dönthetnek, a CSOK-könnyítések – és ezzel egyidejűleg az illetékmenetesség – pedig tovább segítik a családokat abban, hogy az igényeiknek legmegfelelőbb ingatlanba költözzenek.
– A kedvezmény időhorizontja már ismert a törvényjavaslatból (2022 végéig jogerős engedély, 2026 végéig átadás-befejezés), de mik azok a fontos kérdések, amik nem tisztázottak Ön szerint a jelenleg tervezett ÁFA-szabályozásban?
Amíg a rozsdaövezeti területkijelöléssel, az azonnali akcióterületeken már 5%-os lehetne a lakások áfája, addig a január 1-től hatályba lépett intézkedés általános érvényű, azonban fontos kiemelni, hogy a jogszabály átmenetileg, 2022. december 31-ig teszi lehetővé, hogy az addig megszerzett végleges építési engedéllyel rendelkező fejlesztések lakásait ezzel az áfakulccsal lehessen értékesíteni. Azoknak, akik 2023-ban szerzik meg az építési engedélyt, már újra 27 százalékkal kell az újlakások áfáját számolniuk. Emellett az 5%-os újlakás áfával kapcsolatban azt is figyelembe kell venni, hogy a visszaigénylés lehetőségével azok a családok élhetnek majd, akik a családi otthonteremtési kedvezménnyel együtt vásárolnak újépítésű lakásokat, a vételár költségét azonban nekik kell megfinanszírozniuk.
– Hogyan érinti a Property Market projektjeinek ütemezését, költség igényét, bevételi terveit a lakásáfa 2021-től tervezett csökkentése?
– A BudaParton azt tapasztaljuk, hogy a lakóingatlanok iránti kereslet a vírushelyzet első hulláma előtti szinten van, amit jól mutat, hogy az idén elkészülő BudaPart Otthonok ’E’ épület lakásainak már közel a 70%-a elkelt. Azt látjuk, hogy van igény az újabb és prémium lokációjú fejlesztésekre, a megváltozott körülmények miatt pedig a városnegyed lakásai még vonzóbbak lettek, hiszen itt adott a természetközeli helyszín, a széles szolgáltatási portfólió, a kikapcsolódási lehetőségek tárháza, erős az infrastruktúra, és egyszerű a megközelíthetőség. A városnegyedben most is több ház áll építés alatt, és már 2020 végén elindítottuk az előregisztrációt a BudaPart Otthonok ’F’ lakóépületre, a projekt hatodik lakóházára, hamarosan pedig megkezdődik az értékesítés.
A BudaParton a termékeinket úgy alakítottuk ki, hogy azok hosszútávon válságállóak legyenek, az árazás pedig a termékminőség, a lokáció és a kereslet kellő szimbiózisán alapul. A városnegyedben a Market Építő Zrt.-nek köszönhetően a kivitelezés kiemelkedő minőségben az ütemterv szerint halad, így biztos háttérrel, magabiztosan készítjük elő a további projektjeinket is.
– Az új támogatások egyéb elemei (illetékkedvezmények, akár 3 millióig adható felújítási támogatás (ehhez a 6 milliós hitel), tetőtér-beépítési támogatás, stb.) mennyiben érintik a Property Market fejlesztéseit?
– Az újépítésű lakások értékesítési aránya mindössze 10% lehet évente az összes értékesített lakóingatlanon belül és ritka a helyettesítő termékként való hasznosítása. Az újépítésű lakások vevői elsősorban a házak korszerű kialakítása, a kivitelezés magas minősége, az energia-hatékony megoldások használata miatt választják ezeket az ingatlanokat. A BudaParton minden lakást smart home rendszerrel, mozgásérzékelővel felszerelve adunk át és számos környezettudatos megoldást alkalmazunk, az ’E’ épületünk fűtése és klimatizálása például vasbetonba kerülő hűtő- és fűtőpanelekkel történik, mely megoldások a használt lakások esetében nem jellemzőek.
– Mely területre kellene most fókuszáljanak Önök szerint a lakáspolitikát irányító döntéshozók?
– Az ingatlanfejlesztéseknél mindig hosszútávú megoldásokban gondolkozunk, ezért véleményünk szerint a rozsdaövezeti akcióterületek lehetnek például azok a hosszú távon is kiszámítható fejlesztési területek, amire a piacnak is szüksége van. A pandémiás helyzet mérséklődésével, a gazdasági kilátások pozitívba fordulásával ismét bérkiáramlás várható, és ezáltal a háztartások a megtakarításaikat újra a lakóingatlanok vásárlására is fordíthatják. A bizonytalanság csökkenésével, vagyis a kiszámíthatóság és a fogyasztói bizalom helyreállásával a lakóingatlanok iránti kereslet nemcsak az élethelyzetek megoldására kínál majd lehetőséget, hanem sokak számára újra befektetési opcióként is jelentkezhet.
– Mit hozhat a jövő? „Merre” lehet érdemes gondolkodni?
– Úgy gondoljuk, hogy ezeken a területeken, azaz főként a rozsdaövezetekben alakulhatnak ki olyan bérházfejlesztések is, amire egy diverz lakóingatlan piacnak szüksége van. Erre jó megoldás lehet egy olyan bérlakás eszközosztály létrehozása, ami a végső befektetőket ösztönözné teljes társasházak megvásárlására és üzemeltetésére. A nagyvállalatok ezekben pedig több lakást is bérelhetnének, amivel jelentősen csökkenne a befektetői és finanszírozói kockázat. Ez egy gyorsabban megújuló lakásállományhoz vezetne, amely egy kiszámítható fejlesztői és építőipari megrendelésvolument eredményezne.